Jópár év reklámszakma után voltak olyan napjaim, amikor csak egy dolgot nem akartam este csinálni: beszélni. Én. Nem. Akartam. Beszélni.
Minden nap, minden órájában meg kell valamit oldani, valakivel beszélni káll, mást briefelni, jön egy kickoff, egy jó brainstorming a következő kampányhoz.
Aztán most meg mi van?
Semmi.
Most jöttem rá, mi a jó ebben. Nem egyedül kell kreatívnak lenned, lehengerlőnek, nem tőled kell, hogy származzon a világ összes jó ötlete. Milyen színű legyen? Mennyi legyen belőle? Mi legyen a csomagban? Jó így a színe? Az ára, a formája? Legyen belőle kettő, vagy elég a három? Ésamúgyismileszakkorhanemtudommilesz?
Szóval kellett, hogy újra csapatban érezzem magam, így segítségül hívtam a barátnőimet, segítettek, rég voltam ilyen proaktív – látod, még blogot is írok. 🙂
Szóval nagyon köszi Csajok. A mai nap tanulsága az, hogy sose ciki segítséget kérni – főleg akkor, ha Betonkát adsz érte cserébe! <3
Köszi a figyelmet!
D
